2012.02.07

1870. február 1-jén a kezdte meg működését a fővárosban az első önkéntes tűzoltó egyesület és létrejött Magyarország első - egyben Európa harmadik - hivatásos tűzoltósága. Az alapító, Gróf Széchenyi Ödön lett az önkéntesek választott, és a hivatásosok városháza által kinevezett parancsnoka. A két szervezet évtizedeken keresztül egymással szoros együttműködésben szolgálta a főváros tűzvédelmét.
A főváros tűzoltóságának kialakulása, létrehozása sajnálatos módon nem történt minden akadály nélkül. Gróf Széchenyi Ödön közel hétéves küzdelmet folytatott az aktuális vezetéssel. A hatalom hozzáállását összegzi Gróf Pálffy magyar királyi helytartó bizalmas utasítása, amelyben szó szerint ezt írta: „Először a tűzoltó egyletekre vonatkozóan azt akarom, hogy egyet se engedélyezzenek!” Ellenfelei mellett azonban szövetségesei is akadtak Gróf Széchenyi Ödönnek, a hétéves küzdelem 1870. február 1-jével meghozta gyümölcsét. Az elkövetkező évtizedeket a tűzoltóságok rohamos fejlődése jellemezte, amelynek eredményként tűzvédelmi téren az ország nemzetközi viszonylatban Európa élvonalába került.
Gróf Széchenyi Ödön, aki egyszerre volt európai, lokálpatrióta és magyar hazafi, kiemelkedő képességeit becsülettel és készséggel állította annak a nagyszerű szellemi örökségnek szolgálatába, amit úgy összegezhetnénk: cselekvő hazaszeretetet.
Széchenyi Ödön György István Károly török császári pasa. Ő volt az egyetlen nem muszlim, aki ilyen magas címet kapott. Ödön Pasa, ahogy Isztambulban mindenki hívta, azzal vívta ki ezt az igencsak megtisztelő rangot, hogy megalakította a tűzoltóságot.
Akkoriban Isztanbul tele volt faházzal. És tűzvésszel. Már-már olyan gyakoriak voltak a tűzesetek, hogy helyi látványosságnak is kezdtek unalmasak lenni. Pedig volt tűztorony is, de az is többször leégett, hiába volt kőből.
A tűz nem válogatott. Egyformán égett le lakóház, iroda és követség is. Ennek persze a külföldiek annyira nem rajongtak, így megpróbálták a szultánt rábeszélni, hogy alkossanak tűzoltó csapatot. Akkoriban Széchenyi Ödön már ismert volt Európa-szerte, hiszen a magyar önkéntes tűzoltásokat olyan jól megszervezte, hogy annak híre mindenhova eljutott. A nyugatiak őt ajánlották a szultánnak. Viszont az orosz követség is leégett, és az oroszok szerették volna, ha inkább az ő embereik küzdenek a lángokkal (ennek valószínűleg politikai okai is voltak, hiszen az oroszok és a törökök évszázadokon keresztül ott szúrták egymást hátba-szembe, ahol csak tudták). Az oroszok összeállítottak egy csapatot, és bemutatót tartottak a szultánnak. De Széchényi Ödön is megmutatta, mit tudnak a magyarok! Ez annyira megtetszett az oszmánok vezetőjének, hogy rögtön felkérte a tűzoltóság megszervezésének.
A törökök nagyon hálásak voltak annak, hogy végre eltűntek az állandó tűzvészek. A jól szervezett csapat, és persze a megelőző tevékenységek (tűzfalak a faházak közé, stb…) megtették a hatásukat. Így az isztambuliak szombat esténként a menekülés helyett más program után nézhettek.
Az évekig tartó munka olyannyira elhúzódott, hogy végül Konstantinápolyban maradt a gróf, ott is halt meg 1922-ben. Közben többször hazalátogatott, tervezte hazaköltözését, de nem adódott rá alkalma és módja. A török-görög háború, majd az első világháború és Trianon megviselte a grófot, örömét a tűzoltóságban, a szolgálatban lelte. Idős korában is kijárt a tüzekhez, irányította az oltást. Az egymást váltó török szultánok megbecsülték, több kitüntetést, rangot kapott, állítólag ő volt az első keresztény, aki a Pasa vagy Basa címet úgy kapta meg, hogy nem kellett hitét elhagynia és a muzulmán hitre áttérnie. Széchenyi basa a legnagyobb rangú tábornokok közé tartozott, temetése katonai és tűzoltó megemlékezés mellett a szultán képviselőivel török-magyar temetés volt, Isztambulban a pasa-gróf végrendelete szerint.
Széchényi Ödön emlékét sok helyen megtaláljuk Isztambulban. A Feriköy temetőben, Fatih negyedben a Macar Kardeşler Cd. (Magyar testvérek u.), és még egy múzeum is van: a Gróf Széchenyi Ödön Tűzoltómúzeum. (Kont Széchényi İtfaiye Müzesi – İtfaiye Caddesi No: 9 Fatih, Isztambul)


A múzeumbejárat

Ebben a múzeumban láthatjuk, milyen felszereléssel kezdett neki Széchényi Ödön a tűzoltóságnak, és hova fejlődő mindez mára. A múzeum szombat és vasárnap kivételével 08:30-16:30-ig van nyitva.

Ajánlott link: Széchényi Ödön – Wikipédia bejegyzés.

Tamás Gábor