ST. FLORIAN ZRT. H-1143 Budapest, Hungária krt. 65. Telefon: +36 1 273 0075, Fax: +36 1 422 0698 , E-mail: info@stflorian.hu

Kezdőoldal   Szolgáltatások   Munkavédelem   Kockázatértékelés

Kockázatértékelés

Kockázatértékelés

Munkahelyi kockázatértékelés

Ön, mint munkáltató, tevékenységének megkezdésekor köteles munkahelyi kockázatelemzést készíttetni. Ebben a munka védelmét szolgáló dokumentumban meghatározásra kerülnek az általunk definiált problémák a vállalkozásában. Az ügyiratban felsorakoztatjuk a meglévő kockázati tényezőket és azok előfordulási helyeit is. Gondolunk itt olyan eszközök, veszélyes-és egyéb anyagok felsorolására is, amikkel Ön és a munkavállalók is egyaránt érintkeznek. Fontos, hogy ebben az esetben számításba vesszük azt is, hogy külső látogatók is érkezhetnek a „veszélyes” területre (családtagok, vízóra leolvasó, stb.). A munkahelyi kockázatbecslés továbbá azért is mérvadó, mert jó, ha a felmerülő rizikó faktorokkal Ön is tisztában van , és ezek ellen megfelelően tud (kell is!) védekezni. Ez kiemelten hangsúlyos akkor, ha egészségkárosító hatással rendelkező anyagokkal dolgoznak, hiszen csak segédeszközök (munkaruha, maszk, stb.) alkalmazása mellett képes biztonságos munkakörülményeket teremteni. Feleljen meg Ön is a Munkavédelmi Hatóság előírásainak, készíttessen kockázatértékelést!

Munkahelyi kockázatelemzés – milyen esetekben kell igényelnie?

  • mielőtt cége, tevékenysége működését elindítja
  • minimum 3 évente meg kell újítania az okmányt
  • megalapozott esetben is szükségszerű újat kérni

Mik számítanak indokolt esetnek?

  • a munkavégzés procedúrája módosul
  • friss, még ismeretlen technológia alkalmazása
  • új munkaeszköz felavatása
  • ha a munkafolyamatok miatt (bizonyítottan) megbetegedések alakulnak ki
  • munkabalesetek

Mit tartalmaz a munkahelyi kockázatbecslés?

  • a munkahelyen, tevékenységen belül fellelhető veszélyes anyagok és eszközök beazonosítását
  • a meglévő kockázati források mértékét
  • a védekezésre, megelőzésre szolgáló lépéseket és eszközöket (maszk, munkaruha, stb.)
  • a szóban forgó veszélyforrások ítéletét (elfogadható-e?)
  • a kivitelezéssel kapcsolatos intézkedéseket

Amennyiben tanácsra van szüksége a munkahelyi kockázatértékelés elkészítésével kapcsolatban, állunk rendelkezésére!

Ajánlatkéréshez kattintson ide!

Kockázatértékelés jogi háttere:

A kockázatértékelések elkészítésével kapcsolatban az 1993. évi XCIII. Törvény írja elő a munkáltató feladatait.

  1. §
  • Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:
  1. a veszélyek elkerülése;
  2. a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
  3. a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
  4. az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;
  5. a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;
  6. a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
  7. egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;
  8. a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;
  9. a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.
  • A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
  • A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell tekinteni
  1. az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
  2. minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
  3. az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
  4. ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
  • A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.
  • A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:
  1. a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
  2. a veszélyek azonosítása;
  3. a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
  4. a kockázatot súlyosbító tényezők;
  5. a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
  6. a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
  7. a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
  8. az előző kockázatértékelés időpontja.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

  • Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
  • Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles
  1. a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni;
  2. rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
  3. a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
  4. új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;
  5. a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;
  6. a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V. Fejezet rendelkezéseinek megfelelően eljárni;
  7. biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását;
  8. teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására;
  9. a munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásáról az e törvényben meghatározott módon gondoskodni és az előírt feladatok ellátására e törvényben meghatározott személyt, illetve szervezetet biztosítani.
  • A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés elvégzésekor a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglalt szempontokat is figyelembe kell venni.
  • A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

54/A. §

  • A munkáltató megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel.
  • A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében.