Munkavédelmi szabályzatok
Munkavédelmi szabályzatok
Munkavédelmi szabályzatokkal kapcsolatos előírások
A munkáltatónak a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés érdekében egy belső szabályozást kell készítenie, készíttetnie. Ez a belső szabályzat a köznyelven Munkavédelmi Szabályzat néven fut. A szabályzatot érdemes munkavédelmi szakemberrel készíteni mivel vannak olyan elemei melyek meghatározása munkabiztonsági szaktevékenységnek és foglakozás-egészségügyi szaktevékenységnek minősülnek. Ilyen például az egyéni védőeszközök meghatározása. A szabályzatban szokták rögzíteni a tisztálkodási szerek juttatására vonatkozó részeket a dohányzással kapcsolatos szabályokat az orvosi vizsgálatok rendjét, és egyéb olyan rendelkezéseket, ami az adott szakterületen végzett munkavégzéssel kapcsolatos speciális követelményeket tartalmazza.
Kérjen ajánlatot!
1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel
- §
- (2)6A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.
- Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg. (EZ A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT)
- A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.
- §
Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi – a bányászat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.
- §
- A törvény hatálya – a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel – kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.
- A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.).
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
- §
- Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok felsorolását az számú melléklet tartalmazza.
- A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, a védőeszközhasználat szabályainak megállapításához a munkáltató szükség esetén szakértőt vesz igénybe.
- A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja.
