ST. FLORIAN ZRT. H-1143 Budapest, Hungária krt. 65. Telefon: +36 1 273 0075, Fax: +36 1 422 0698 , E-mail: info@stflorian.hu

Kezdőoldal   Szolgáltatások   Szakszerviz   Tűzjelző rendszerek karbantartása és javítása

Tűzjelző rendszerek karbantartása és javítása

Tűzjelző rendszerek karbantartása és javítása

Beépített tűzjelző berendezéseket rendszeresen ellenőrizni kell, legfeljebb 6 havonta pedig képesítéssel rendelkező szakembernek kell felülvizsgálni.

Ajánlatkéréshez kattintson ide!


Tűzjelző rendszerek karbantartásának előírásai:

A Belügyminiszter 28/2011. ( IX. 6.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról tartalmazza a vonatkozó előírásokat.

Ellenőrzés felülvizsgálat, karbantartás

206. §

(1) Az üzembentartó által a beépített tûzjelzõ berendezés központja (távkijelzõ, távkezelõ egység) felügyeletével és
kezelésével megbízott személy a berendezés mûködésének vizsgálata kapcsán naponta ellenõrzi, hogy
a) ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel (nem a hálózat idõleges kimaradásáról van szó), értesítették-e a karbantartót,
b) az elõzõ nap bejegyzett hibára történt-e megfelelõ intézkedés,
c) a tûzjelzõ központ valamennyi állapotjelzõjének mûködését, és
d) amennyiben az állandó felügyelet távfelügyeleten keresztül valósul meg, a c) pontban meghatározottak helyett elégséges meggyõzõdni, a központtal való kapcsolatról és rendszerállapotról.
(2) Az ellenõrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a belsõ hangjelzõ, a központ fényjelzõ és információ-kijelzõi megfelelõen mûködik-e.
(3) Az ellenõrzés a gyártó által javasolt módon történik.
(4) Az üzembentartó által a beépített tûzjelzõ berendezés megfelelõ mûködésének, a személyi, környezeti és mûszaki feltételek ellenõrzésével megbízott személy havonta ellenõrzi
a) az (1)–(3) bekezdésben leírtakat,
b) az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e,
c) a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelõ oktatáson,
d) a nyomtatók mûködéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e.
(5) Az üzembentartó által a beépített tûzjelzõ berendezés megfelelõ mûködésének, a személyi, környezeti és mûszaki feltételek ellenõrzésével megbízott személy háromhavonta ellenõrzi
a) a (4) bekezdésben leírtakat,
b) hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tûzjelzõ berendezés mûködését, különösen az automatikus érzékelõk érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetõségét, a hangjelzõk hallhatóságát, és
c) hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenítõ eszköz üzemképes-e.
(6) A felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tûzjelzõ rendszer megfelelõ mûködõképességének normál körülmények között történõ ellenõrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani
a) tûzeset után,
b) téves riasztás esetén,
c) a rendszer meghibásodása esetén,
d) a rendszer változtatása esetén,
e) hosszú üzemszünet után, vagy
f) új karbantartóval kötött szerzõdés után.

207. §

(1) Féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetõ legalább hathavonta biztosítja, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkezõ személy
a) ellenõrizze a tûzjelzõ berendezés (távkezelõ, távkijelzõ egység) üzemeltetésének személyi feltételeit, (oktatott felügyelet) meglétét,
b) ellenõrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes mûködésének érdekében,
c) értékelje az üzembentartó által végzett ellenõrzés tapasztalatait, amennyiben szükséges tegyen javaslatot a berendezés helyes mûködésének helyreállítására,
d) mûködtessen minden zónában legalább egy érzékelõt vagy kézi jelzésadót, és ellenõrizze, hogy a tûzjelzõ központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelzõ eszközöket (hang- fényjelzõk), és mûködteti-e a vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély, vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdekében megfelelõ eljárásokat kell alkalmazni,
e) ellenõrizze le az elsõdleges és másodlagos tápforrások mûködését,
f) ellenõrizze a tûzjelzõ központ (távkezelõ, távkijelzõ egység) hibajelzési funkcióinak mûködését,
g) tûz- és hibaátjelzõ berendezés esetén ellenõrizze a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügyelet, tûzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé, és
h) végezzen el minden további ellenõrzést és vizsgálatot, amit a telepítõ, forgalmazó vagy a gyártó elõírt.
(2) Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetõnek legalább évente kell biztosítania, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkezõ személy
a) elvégezze az (1) bekezdésben foglalt feladatokat,
b) ellenõrizze le az összes érzékelõ helyes mûködését a gyártó ajánlásainak megfelelõen, az automatikus érzékelõk, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve, az összes érzékelõ ellenõrzése felbontható, és elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, amennyiben ezek során az érzékelõk 50–50%-át (25–25%-át) ellenõrzik,
c) szemrevételezéssel ellenõrizze, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e rögzítve, sértetlen és megfelelõen védett-e,
d) szemrevételezés során, és az üzemeltetõ adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e bármilyen a tûzjelzõ berendezés megfelelõ mûködését (különösen az automatikus érzékelõk, kézi jelzésadók, hangjelzõk, fényjelzõk elhelyezésének megfelelõsségét) befolyásoló változás, az épület, vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben.
(3) A rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás során az üzembentartó biztosítja, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkezõ személy, az (4)–(5) továbbá a 208. § (1)–(4) bekezdésben meghatározottakat elvégezze.
(4) Tûzeset után
a) – függetlenül attól, hogy azt a tûzjelzõ berendezés jelezte-e – szemrevételezéssel teljes körûen, meg kell vizsgálni a tûz helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a berendezés mûködését befolyásoló károsodás vagy meghibásodás,
b) meg kell vizsgálni, hogy a tûzjelzõ berendezés a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelõ formában és részletességgel megjelenítette-e,
c) meg kell vizsgálni, hogy a tûzjelzõ berendezés szükséges mûködtetéseket (vezérlés, hangjelzés, riasztás továbbítást) elvégezte-e, és
d) amennyiben az ellenõrzés során a berendezés károsodása, meghibásodása, vagy beavatkozást igénylõ elváltozása tapasztalható a szükséges javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni.
(5) Téves riasztás esetén
a) meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz,
b) amennyiben megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolására,
c) a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni.

208. §

(1) A berendezés meghibásodása esetén
a) meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz,
b) meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tûzjelzõ berendezés mûködésére vonatkozóan, és
c) a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni.
(2) A tûzjelzõ berendezés változása esetén a megváltozott részekre, és területre vonatkoztatva az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni.
(3) Hosszú üzemszünet után az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni. Hosszú üzemszünet a 30 napnál hosszabb teljes körû leállás.
(4) Új karbantartóval kötött szerzõdés után
a) ellenõrizni kell a szükséges iratok meglétét, és
b) el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot.
(5) Dokumentálás keretében az ellenõrzés, a felülvizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési naplóba rögzíteni kell. A berendezés mûködésével, mûködõképességével kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az érintettek (a tûzjelzõ központ felügyeletét ellátó, az ellenõrzéssel megbízott, a felülvizsgálatot, karbantartást végzõ személy), amennyiben azok további intézkedést igényelnek, írásban jelezik az intézkedésre jogosult felé.
(6) A napi ellenõrzés elektronikusan is lehet rögzíteni, ha az alkalmas a felelõsség nyomon követésére.

209. §

(1) Az üzemeltetõ kijelöl egy tûzjelzõ berendezés megfelelõ mûködésének, a személyi, környezeti és mûszaki feltételek ellenõrzésével megbízott személyt (továbbiakban: felelõs személy), és biztosítja az elõírt ellenõrzések megtartását, továbbá az ellenõrzések során feltárt hiányosságokat megszünteti.
(2) Az üzemeltetõ biztosítja a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás megtartását, továbbá a feltárt hiányosságokat megszünteti.
(3) A felelõs személy a meghatározott idõszakonként szükséges ellenõrzéseket végrehajtja és a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezetõ felé igazolt módon írásban jelzi.
(4) A felülvizsgálatot, karbantartást végzõ személy a szolgáltatásra vonatkozó szerzõdésben foglaltak szerint a meghatározott idõnként a felülvizsgálatot, karbantartást végrehajtja, a tapasztaltak figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezetõ felé igazolt módon írásban jelzi, az üzemeltetõ megbízása esetén a javításokat, cseréket elvégzi.
(5) A felülvizsgálat és karbantartás szolgáltatására vonatkozó szerzõdéstõl való eltérés, az abban foglaltak figyelmen kívül hagyása, vagy megsértése esetén a tûzjelzõ berendezés nem tekinthetõ felülvizsgáltnak és karbantartottnak.
(6) A beépített tûzjelzõ berendezés karbantartásának, szükség szerint javításának elvégzésre a jogszabályban, gyártó által
kiadott utasításban foglaltak irányadók.

210. §

(1) A tûzjelzõ berendezés felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végzõ személy
a) ellenõrzi a központ audió és vizuális kijelzõinek mûködését, hallhatóságát és láthatóságát,
b) ellenõrzi a tûzjelzõ központ kezelõ gombjainak mûködését,
c) az elsõdleges tápellátás leválasztását követõen, ellenõrzi, hogy a tûzjelzõ központ megfelelõen jelzi-e a hibát,
d) az elsõdleges tápellátás visszaállítását követõen az akkumulátor(oka)t leválasztva ellenõrzi, hogy a központ megfelelõen jelzi-e a hibát,
e) a c) és d) pont szerinti vizsgálat alatt ellenõrzi, a tûzjelzõ központ mûködõképességét
f) hiba-állapotokat (zárlat, szakadás, földzárlat) szimulál a tûzjelzõ központ által felügyelt összes áramkörön, és ellenõrzi, hogy a központ megfelelõen jelzi a hibákat, az egyes jelzõáramkörökön, a hang- fényjelzõket vezérlõ kimeneteken, egyéb kimeneteken (távfelügyelet, oltó kimenet), és
g) biztosítékok állapotának ellenõrzésére, a gyártó által elõírt megfelelõsség szerint (típus/érték).
(2) Az energia ellátás ellenõrzése során az ellenõrzést végzõ személy
a) szemrevételezéssel ellenõrzi, hogy az akkumulátorok nem duzzadtak-e, nincs-e elektrolit szivárgás, a csatlakozók nem lazultak-e meg, a csatlakozások biztosak-e, és nincs-e túlmelegedett cella, mely az akkumulátor meghibásodására utal,
b) méréssel ellenõrzi a töltést, mely során
ba) ellenõrzi, hogy az elmúlt 24 órában a központ csak a nyugalmi terhelésre dolgozott,
bb) megméri a csatlakoztatott akkumulátor(ok) kapocsfeszültségét, ahol a mért értéknek 13,5–13,8V (sorba kötött két akkumulátor esetén 27–27,6V) között kell lennie,
c) ellenõrzi a hálózati tápegységet, mely során az akkumulátor(ok) leválasztása után teljes riasztási terhelést kell szimulálni, majd ellenõrizni kell, hogy a tûzjelzõ központ megfelelõen mûködik-e, és
d) ellenõrzi az akkumulátor életkorát. 4 évesnél régebbi akkumulátor cseréjérõl gondoskodni kell.
(3) Automatikus érzékelõk ellenõrzése során az ellenõrzést végzõ személy
a) megvizsgálja, hogy mechanikailag nem sérült vagy szennyezett-e (nincsen lefestve, részlegesen vagy teljesen elzáródva, eltakarva), és
b) a környezeti változásokat értékelve, megállapítja, hogy az érzékelõ megfelelõ mûködése biztosított-e, típusa megfelel-e a környezet tûzkockázatának, védelmi jellegének, és a lehetséges tûzjellemzõknek. Az érzékelõ mûködõképességének ellenõrzése során annak vizsgálata történik, hogy az eszköz megfelelõen csatlakozik a tûzjelzõ rendszerhez, és jelzõképes, az ellenõrzések során használt eszközök és anyagok illeszkedjenek az érzékelõ gyártója által javasoltakhoz, és olyanok lehetnek, melyeksem az érzékelõtsem a környezetetnemkárosítják.
(4) Kézi jelzésadók mûködõképességének ellenõrzése során az ellenõrzést végzõ személy
a) szemrevételezéssel ellenõrzi, hogy a kézi jeladó sérült-e, megfelelõ pozícióba van-e szerelve, jól látható-e és könnyen megközelíthetõ-e,
b) mûanyag lapkájának benyomásával (visszaállítható típus), a törõüveg kivételével (üvegtörõs típus) vagy az ellenõrzésre szolgáló teszt kulccsal mûködtetve a kézi jelzésadót ellenõrzi, hogy a tûzjelzõ központ képes fogadni a jelzését, és
c) kültéri alkalmazásnál, robbanásveszélyes környezetben ellenõrzi, hogy a kábelbevezetésnél vagy a fedélnél a zárás nem sérült meg.
(5) Bemeneti eszközök (monitor, hagyományos hurokillesztõ) modulok mûködõképességének ellenõrzése során az ellenõrzést végzõ személy
a) a modulra csatlakozó kontaktusokat, eszközöket egyedileg bejeleztetve ellenõrzi, hogy a központ képes-e észlelni a jelzést, és
b) amennyiben a modulra több kontaktus, eszköz is csatlakozik, ellenõrzi, hogy a hibák hatásának korlátozására vonatkozó követelmények teljesülnek-e.
(6) Vezérlések mûködõképességének ellenõrzése során a vizsgálatot végzõ személy
a) megvizsgálja, hogy a tûzjelzõ központ konfigurációjában megadott bemeneti események hatására, a megfelelõ helyen, idõben és ideig aktiválódnak-e a kimeneti eszközök,
b) felügyelt kimenet esetén a kimenet mûködõképessége mellett ellenõrzi azt is, hogy a központ megfelelõen tudja-e jelezni a kimenet vagy vezetékezésének meghibásodását (vezetékezés zárlat/szakadás, vagy a mûködtetõ tápfeszültség hiánya),
c) az ellenõrzések során nem aktiválható kimeneteket írásban egyezteti az épület, létesítmény üzemeltetõjével, használójával, az adott funkciótól függõen ezek a kimenetek az ellenõrzés idejére letilthatók vagy mûterheléssel ellátva ellenõrizhetõk, évente egy alkalommal azonban – valamilyen módon – mindenképpen ellenõrizni kell mûködõképességüket. Nem aktiválható kimenetek lehetnek az épület villamos hálózatról leválasztását, bizonyos kritikus beavatkozásokat (technológia leállítás, oltás), egyes területek hangjelzõit vagy a távfelügyeletre történõ átjelzést vezérlõ kimenetek.

211. §

(1) Hang- és fényjelzõ eszközök ellenõrzése során a vizsgálatot végzõ személy
a) ellenõrzi, hogy a hang- és fényjelzõ eszközök mechanikailag nem sérültek és nem szennyezettek, a terv szerinti megfelelõ pozícióban vannak, és az épület esetleges módosításai (új falak, határolók, polcok) nem csökkentették-e hatékonyságukat,
b) a hang- és fényjelzõk gyakorlati próbája elõtt a létesítményért felelõs személlyel, az épület üzemeltetõjével, használójával, egyezteti, hogy az ellenõrzések ne zavarják meg az ott tartózkodókat,
c) ellenõrzi, hogy az eszközöket vezérlõ kimenet meghibásodását képes-e a központ jelezni (felügyelt kimenet esetén),
d) az ellenõrzések során vizsgálja, hogy mindegyik hangjelzõ mûködik, és azonos hangmintával szólal meg, és
e) ellenõrzi, hogy mindegyik fényjelzõ mûködik, lencséik tiszták és nincsenek takarásban.
(2) Riasztás- és hibaátjelzõ eszközöket vagy csatolót mûködtetõ kimenetek ellenõrzése során az ellenõrzést végzõ személy
a) az ellenõrzés megkezdése elõtt értesíti a távfelügyeletet az ellenõrzések elkezdésérõl és várható idõtartamáról, valamint leállítja az ellenõrzések alatt az átjelzést,
b) a tûzjelzõ berendezés egyéb részegységei ellenõrzésének befejezésekor az átjelzést újra engedélyezi, melyrõl értesíteni kell a távfelügyeletet ellátót, ez után – a távfelügyelettel egyeztetve – ellenõrzi, hogy a rendszer tûzjelzését vagy hibajelzését a riasztás- és hibaátjelzõ eszköz vagy csatoló megfelelõen továbbítja, és a jelzést a távfelügyelet venni tudja,
c) amennyiben a távfelügyeletre nem csak összevont riasztás- és hibaátjelzés történik, akkor valamennyi átjelzést ellenõrizni kell,
d) az ellenõrzések megtörténte után a távfelügyelet az adott helyszínrõl beérkezõ minden jelzést éles jelzésnek tekint.
(3) Távkezelõ, távkijelzõ egységek, nyomtatók ellenõrzése során az ellenõrzést végzõ személy
a) ellenõrizi a távkezelõ, és/vagy távkijelzõ kezelési funkciók mindegyike megfelelõen végrehajtható, a kijelzõk jól láthatók, és megfelelõen olvashatók,
b) ellenõrzi, hogy a nyomtató minden karaktert megfelelõen, olvashatóan nyomtat (nyomtató belsõ teszt üzemmódja), és
c) ellenõrzi, hogy a jelzések bekövetkezésekor a nyomtató megfelelõen mûködik-e.
(4) A segéd tápegységek ellenõrzése megegyezik a tûzjelzõ központ tápegységének és akkumulátorainak vizsgálatával.
(5) A téves riasztások oka lehet
a) környezeti körülmény vagy olyan tevékenység, amely az adott tûzjellemzõhöz hasonló, és vele azonos hatást (riasztási állapot) vált ki (por, pára, gõz, dohányzás, hegesztés, kenyérpirítás),
b) az automatikus érzékelõ elszennyezõdése,
c) az eszköz meghibásodása, tönkremenetele fizikai, elektromos, vagy elektromágneses behatásra, amely a riasztási állapottal megegyezõ hatást okoz (villámlás, átjátszók, induktív nagyfogyasztók ki/bekapcsolási tranziensei),
d) a kézi jelzésadó jó szándékú mûködtetése,
e) a kézi jelzésadó szándékos félrevezetõ (rossz) szándékú vagy véletlen mûködtetése, vagy
f) egyéb az a)–e) pontokba nem sorolható ok