ST. FLORIAN ZRT. H-1143 Budapest, Hungária krt. 65. Telefon: +36 1 273 0075, Fax: +36 1 422 0698 , E-mail: info@stflorian.hu

Kezdőoldal   Gyakran feltett kérdések

1. Mi a munkavédelem jogszabályi háttere

Magyarország területén az 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.6.) MÜM rendelettel. Ez a jogszabály a munkavédelem alapjait határozza meg, munkáltató- és munkavállaló jogai kötelességei, munkavédelmi szakember foglalkoztatása, munkahely kockázati besorolása,...

Bővebben

2. Mi a munkavédelmi szakember foglalkoztatásának szabálya

A munkavédelmi törvény végrehajtási rendeletének 2. mellékletében szereplő veszélyességi besorolás és alkalmazotti létszám függvényében határozza meg, hogy milyen végzettségű munkavédelmi szakembert milyen időtartományban kell alkalmaznia a munkáltatónak, ez a foglalkoztatás lehet polgárjogi szerződés keretében külső...

Bővebben

3. Mikor kell a munkavédelmi szabályokat alkalmazni:

Minden olyan esetben, amikor a munkavégzés a munkáltató érdekében történik függetlenül attól, hogy a munkavégzés milyen szervezeti, vagy tulajdonosi formában valósul meg.

Bővebben

4. Mi a veszélyes gép

Minden olyan gép vagy berendezés, amelyet az 5/1993. (XII:6.) MÜM rendelet 1/a; 1/b melléklete annak minősít, továbbá: a munkavédelmi törvény 87.§. 11. pontja alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök, a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközök pl.: felvonók,...

Bővebben

5. Milyen anyagokhoz kell beszerezni a biztonsági adatlapot

A 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról II. fejezet 3§ szerint: veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható. Ezekhez...

Bővebben

6. Mi az egyéni védőeszköz

Minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat, az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Az egyéni védőeszközöket munkakörönként a munka jellegéhez...

Bővebben

7. Mikor kell munkavédelmi oktatást tartani

A munkavállalók részére munkavédelmi oktatást kell tartani: munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor. Az oktatási...

Bővebben

8. Mi a teendő baleset esetén

A sérült ellátására tett intézkedéseken kívül az alábbiak a teendők: a balesetet nyilvántartásba kell venni, ki kell vizsgálni, és határozatot kell hoznia a munkáltatónak, hogy a balesetet munkabalesetnek elismeri- e. Ezeken kívül a súlyos- halálos...

Bővebben

9. Milyen főbb feladatai vannak a munkáltatónak

Az újbelépők részére alap-, továbbá minden munkavállaló részére évente ismétlődő oktatást kell tartani. Az oktatási tematikát legalább középfokú tűzvédelmi szakembernek kell készíteni. A munkahelyen keletkezhető tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket, tűzvédelmi berendezéseket kell készenlétben tartania....

Bővebben

10. Milyen szabályok vonatkoznak a munkáltatóra

a 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről, 45/2011. (XII.7.)...

Bővebben

11. Tűzvédelmi szakember foglalkoztatása

A 9/2015. (III.5.) BM rendelet 3. rész 7.§ határozza meg a tűzvédelmi szakember képzetségi követelményeit és a foglalkoztatás mértékét. A rendelet e részében határozzák meg a keret számokat, amit figyelembe kell venni a tűzvédelmi szakember...

Bővebben

12. Melyek a tűzveszélyes munkák

Minden olyan tevékenységet tűzveszélyesnek tekintünk mely a környezetére tűz- és vagy robbanás veszélyt jelent. Ezek a tevékenységek jellemzően: hegesztési tevékenységek pl.: védőgázas hegesztés, lánghegesztés, lángvágás, villamos ívhegesztés, nyíltlánggal járó tevékenységek pl.: benzinlámpa használata (forrasztás), különböző...

Bővebben

13. Hány tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani

A tűzoltó készülékek készenlétben tartását az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben szabályozzák. E rendelet a munkaterületen szükséges oltóanyag egység (OE) szerint szabályozza a készenlétben tartandó készülékeket a munkaterület négyzetméterét és a robbanásveszély anyag jelenlétét figyelembe véve....

Bővebben

14. Mi a teendő a készenlétben tartott tűzoltó készülékkel

A készenlétben tartott tűzoltó készülékeket rendszeresen ellenőrizni/karbantartani kell. Két fajta ellenőrzést különbözetünk meg, Üzemben tartói ellenőrzés: Ez a készülék üzemben tartója által végzet üzemeltetői ellenőrzés melyet negyedévente kell elvégezni és legalább az alábbiakat foglalja magában:...

Bővebben

15. Miért kell utánvilágítós biztonsági jeleket (táblákat) kihelyezni

A vonatkozó jogszabály (54/2014. (XII.5.) BM rendelet) előírása szerint biztonsági jellel kell megjelölni a menekülési útvonalakat a tűzvédelmi berendezéseket, eszközöket és mindazon berendezést, eszközt mely fontos lehet egy rendkívüli esemény leküzdése során. Ezek a jelek...

Bővebben

16. Miért kell tűzvédelmi oktatást tartani

Minden munkavállalót munkába álláskor és utána évente legalább egyszer ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatást az teszi szükségessé a jogszabályi előíráson kívül, hogy ez által a munkavállaló megismerhesse a munkaközben felmerülő tűzveszélyeket megismerje a...

Bővebben

17. A telepem milyen tűzveszélyességi osztályba tartozik

Az épületek, helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályba sorolását megszüntette az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet. Jelenleg csak az anyagok vonatkozásában alkalmazzák a tűzveszélyességi osztályba sorolást és a régi 5 helyet csak 3 tűzveszélyességi osztály van: Robbanásveszélyes, Tűzveszélyes...

Bővebben