Magyarország területén az 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.6.) MÜM rendelettel. Ez a jogszabály a munkavédelem alapjait határozza meg, munkáltató- és munkavállaló jogai kötelességei, munkavédelmi szakember foglalkoztatása, munkahely kockázati besorolása, stb.

Továbbá ezen kívül vannak az ágazati miniszteri rendeletek melyek egy foglalkozási ágra vagy gépekre, berendezésekre eszközökre vonatkozó előírásokat tartalmaznak pl.: kereskedelmi és vendéglá-tóipari biztonsági szabályzat, gépek biztonsága, munkahelyek minimális kialakítási követelményei, hegesztés biztonsági szabályzat, stb.

Azt, hogy melyik szabályt milyen mértékben kell alkalmazni a gyakorlatban a mindenkori tevékenység, határozza meg.

A munkavédelmi törvény végrehajtási rendeletének 2. mellékletében szereplő veszélyességi besorolás és alkalmazotti létszám függvényében határozza meg, hogy milyen végzettségű munkavédelmi szakembert milyen időtartományban kell alkalmaznia a munkáltatónak, ez a foglalkoztatás lehet polgárjogi szerződés keretében külső vállalkozó is.

Minden olyan esetben, amikor a munkavégzés a munkáltató érdekében történik függetlenül attól, hogy a munkavégzés milyen szervezeti, vagy tulajdonosi formában valósul meg.

Minden olyan gép vagy berendezés, amelyet az 5/1993. (XII:6.) MÜM rendelet 1/a; 1/b melléklete annak minősít, továbbá:

a munkavédelmi törvény 87.§. 11. pontja alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök,
a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközök pl.: felvonók, nyomástartó edények, mozgólépcsők, stb.

A 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról II. fejezet 3§ szerint: veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható.

Ezekhez az anyagokhoz kell a biztonsági adatlapot beszerezni.

Minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat, az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse.

Az egyéni védőeszközöket munkakörönként a munka jellegéhez kell igazítani.

Az egyéni védőeszközök meghatározása munkabiztonsági- és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység.

Az egyéni védőeszköz biztosítása a munkáltató feladata azt pénzbeli térítéssel nem lehet megváltani, továbbá a munkáltató kötelességes a használatát megkövetelni és azt ellenőrizni.

Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje, azt elhasználódása, védelmi képessége elvesztése esetén, soron kívül cserélni kell.

A munkavállalók részére munkavédelmi oktatást kell tartani:

munkába álláskor,
munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
új technológia bevezetésekor.

Az oktatási tematika elkészítése munkavédelmi szakember feladata.

Az oktatáson való részvételt dokumentálni szükséges melyet az oktatáson résztvevő munkavállaló aláírásával igazol.

A sérült ellátására tett intézkedéseken kívül az alábbiak a teendők:

a balesetet nyilvántartásba kell venni,
ki kell vizsgálni,
és határozatot kell hoznia a munkáltatónak, hogy a balesetet munkabalesetnek elismeri- e.

Ezeken kívül a súlyos- halálos munkabaleset esetén a baleset helyszínének érintetlenül hagyása mellet értesíteni kell –a mentőkön kívül- a rendőrséget, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályát és a munkavédelmi szolgáltatót-, szakembert.

A munkabalesetek kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül és legalább középfokú munkabiztonsági szakembernek kell végeznie.

Az újbelépők részére alap-, továbbá minden munkavállaló részére évente ismétlődő oktatást kell tartani. Az oktatási tematikát legalább középfokú tűzvédelmi szakembernek kell készíteni.

A munkahelyen keletkezhető tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket, tűzvédelmi berendezéseket kell készenlétben tartania.

Gondoskodnia kell a készenlétben tartott tűzvédelmi berendezések, eszközök (tűzoltó készülék, tűzcsap, beépített tűzjelző hálózat, automata tűzoltó rendszer –sprinkler-, tűzgátló ajtó, stb.) jogszabályban előírt időszakonkénti karbantartásáról, ellenőrzéséről, felülvizsgálatáról.

Gondoskodnia kell a tűzvédelmet érintő dokumentációk (tűzoltó készülék nyilvántartás, beépített tűzjelző berendezés üzemeltetési napló, villámvédelmi mérési jegyzőkönyv, stb.) meglétéről, naprakészen tartásáról.

a 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről,

45/2011. (XII.7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól.

A 9/2015. (III.5.) BM rendelet 3. rész 7.§ határozza meg a tűzvédelmi szakember képzetségi követelményeit és a foglalkoztatás mértékét.

A rendelet e részében határozzák meg a keret számokat, amit figyelembe kell venni a tűzvédelmi szakember foglalkoztatása során.

Minden olyan tevékenységet tűzveszélyesnek tekintünk mely a környezetére tűz- és vagy robbanás veszélyt jelent.

Ezek a tevékenységek jellemzően:

hegesztési tevékenységek pl.:

védőgázas hegesztés,
lánghegesztés, lángvágás,
villamos ívhegesztés,

nyílt lánggal járó tevékenységek pl.:

benzinlámpa használata (forrasztás),
különböző anyagok nyílt tűzön melegítése.

szikraképződéssel járó tevékenységek pl.:

gyorsdarabolás (flexelés)
köszörülés

A készenlétben tartott tűzoltó készülékeket rendszeresen ellenőrizni/karbantartani kell.

Két fajta ellenőrzést különbözetünk meg,

Üzemben tartói ellenőrzés:
Ez a készülék üzemben tartója által végzet üzemeltetői ellenőrzés melyet negyedévente kell elvégezni és legalább az alábbiakat foglalja magában:

az előírt készenléti helyen van-e,
rögzítése biztonságos-e,
látható-e,
magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e,
használata nem ütközik-e akadályba,
valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e,
hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e,
fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e,karbantartása esedékes-e,
készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és
állapota kifogástalan, üzemszerű-e.

Időszakos karbantartás:

Tűzoltó készülék felülvizsgáló szakember feladatai:

Az üzemben tartói ellenőrzési feladatokon kívül a jogszabályban meghatározott karbantartási feladatok elvégzése a feladata.

A tűzoltó készülék karbantartó szakember általi karbantartási feladatokat legalább évente egy alkalommal kell elvégezni.

A vonatkozó jogszabály (54/2014. (XII.5.) BM rendelet) előírása szerint biztonsági jellel kell megjelölni a menekülési útvonalakat a tűzvédelmi berendezéseket, eszközöket és mindazon berendezést, eszközt mely fontos lehet egy rendkívüli esemény leküzdése során.

Ezek a jelek lehetnek világító, vagy utánvilágító kivitelűek.

Az utánvilágító kivitelű biztonsági jeleket olcsóbb és könnyebb telepíteni (nem kell terveztetni) ezért szeretik.

A biztonsági jelek telepítése során figyelembe kell venni pl.: a telepítési magasságot, a felismerési távolságot a jelölni kívánt eszköz berendezés láthatóságát, stb.

Minden munkavállalót munkába álláskor és utána évente legalább egyszer ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni.

Az oktatást az teszi szükségessé a jogszabályi előíráson kívül, hogy ez által a munkavállaló megismerhesse a munkaközben felmerülő tűzveszélyeket megismerje a munkahelyen biztosított tűzvédelmi eszközöket és azok használatát, továbbá ezen alkalmakkor kerülnek ismertetésre a munkahelyre vonatkozó tűzvédelmet érintő változások mind jogszabályi, mind alkalmazott tűzvédelmi technikai vonatkozásban.

A munkavállaló, ha nem vesz részt a részére előírt oktatáson vagy pótoktatáson az utánuk kiszabható bírság összege 100.000,-/fő.

Az épületek, helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályba sorolását megszüntette az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet.

Jelenleg csak az anyagok vonatkozásában alkalmazzák a tűzveszélyességi osztályba sorolást és a régi 5 helyet csak 3 tűzveszélyességi osztály van:

Robbanásveszélyes,
Tűzveszélyes
Nem tűzveszélyes osztályok.

Az építmények telephelyek vonatkozásában a tűzveszélyességi osztályok helyet a kockázati egységbe sorolás lépet életbe, de ezt csak a jogszabály hatályba lépését követően létrehozott/épített építményekre, telephelyekre vonatkozóan kell figyelembe venni.