Kezdőoldal Gyakran feltett kérdések
1. Mi a munkavédelem jogszabályi háttere
Magyarország területén az 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.6.) MÜM rendelettel. Ez a jogszabály a munkavédelem alapjait határozza meg, munkáltató- és munkavállaló jogai kötelességei, munkavédelmi szakember foglalkoztatása, munkahely kockázati besorolása,...
Bővebben2. Mi a munkavédelmi szakember foglalkoztatásának szabálya
A munkavédelmi törvény végrehajtási rendeletének 2. mellékletében szereplő veszélyességi besorolás és alkalmazotti létszám függvényében határozza meg, hogy milyen végzettségű munkavédelmi szakembert milyen időtartományban kell alkalmaznia a munkáltatónak, ez a foglalkoztatás lehet polgárjogi szerződés keretében külső...
Bővebben3. Mikor kell a munkavédelmi szabályokat alkalmazni:
Minden olyan esetben, amikor a munkavégzés a munkáltató érdekében történik függetlenül attól, hogy a munkavégzés milyen szervezeti, vagy tulajdonosi formában valósul meg.
Bővebben4. Mi a veszélyes gép
Minden olyan gép vagy berendezés, amelyet az 5/1993. (XII:6.) MÜM rendelet 1/a; 1/b melléklete annak minősít, továbbá: a munkavédelmi törvény 87.§. 11. pontja alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök, a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközök pl.: felvonók,...
Bővebben5. Milyen anyagokhoz kell beszerezni a biztonsági adatlapot
A 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról II. fejezet 3§ szerint: veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható. Ezekhez...
Bővebben6. Mi az egyéni védőeszköz
Minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat, az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Az egyéni védőeszközöket munkakörönként a munka jellegéhez...
Bővebben7. Mikor kell munkavédelmi oktatást tartani
A munkavállalók részére munkavédelmi oktatást kell tartani: munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor. Az oktatási...
Bővebben8. Mi a teendő baleset esetén
A sérült ellátására tett intézkedéseken kívül az alábbiak a teendők: a balesetet nyilvántartásba kell venni, ki kell vizsgálni, és határozatot kell hoznia a munkáltatónak, hogy a balesetet munkabalesetnek elismeri- e. Ezeken kívül a súlyos- halálos...
Bővebben9. Milyen főbb feladatai vannak a munkáltatónak
Az újbelépők részére alap-, továbbá minden munkavállaló részére évente ismétlődő oktatást kell tartani. Az oktatási tematikát legalább középfokú tűzvédelmi szakembernek kell készíteni. A munkahelyen keletkezhető tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket, tűzvédelmi berendezéseket kell készenlétben tartania....
Bővebben10. Milyen szabályok vonatkoznak a munkáltatóra
a 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről, 45/2011. (XII.7.)...
Bővebben11. Tűzvédelmi szakember foglalkoztatása
A 9/2015. (III.5.) BM rendelet 3. rész 7.§ határozza meg a tűzvédelmi szakember képzetségi követelményeit és a foglalkoztatás mértékét. A rendelet e részében határozzák meg a keret számokat, amit figyelembe kell venni a tűzvédelmi szakember...
Bővebben12. Melyek a tűzveszélyes munkák
Minden olyan tevékenységet tűzveszélyesnek tekintünk mely a környezetére tűz- és vagy robbanás veszélyt jelent. Ezek a tevékenységek jellemzően: hegesztési tevékenységek pl.: védőgázas hegesztés, lánghegesztés, lángvágás, villamos ívhegesztés, nyíltlánggal járó tevékenységek pl.: benzinlámpa használata (forrasztás), különböző...
Bővebben13. Hány tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani
A tűzoltó készülékek készenlétben tartását az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben szabályozzák. E rendelet a munkaterületen szükséges oltóanyag egység (OE) szerint szabályozza a készenlétben tartandó készülékeket a munkaterület négyzetméterét és a robbanásveszély anyag jelenlétét figyelembe véve....
Bővebben14. Mi a teendő a készenlétben tartott tűzoltó készülékkel
A készenlétben tartott tűzoltó készülékeket rendszeresen ellenőrizni/karbantartani kell. Két fajta ellenőrzést különbözetünk meg, Üzemben tartói ellenőrzés: Ez a készülék üzemben tartója által végzet üzemeltetői ellenőrzés melyet negyedévente kell elvégezni és legalább az alábbiakat foglalja magában:...
Bővebben15. Miért kell utánvilágítós biztonsági jeleket (táblákat) kihelyezni
A vonatkozó jogszabály (54/2014. (XII.5.) BM rendelet) előírása szerint biztonsági jellel kell megjelölni a menekülési útvonalakat a tűzvédelmi berendezéseket, eszközöket és mindazon berendezést, eszközt mely fontos lehet egy rendkívüli esemény leküzdése során. Ezek a jelek...
Bővebben16. Miért kell tűzvédelmi oktatást tartani
Minden munkavállalót munkába álláskor és utána évente legalább egyszer ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatást az teszi szükségessé a jogszabályi előíráson kívül, hogy ez által a munkavállaló megismerhesse a munkaközben felmerülő tűzveszélyeket megismerje a...
Bővebben17. A telepem milyen tűzveszélyességi osztályba tartozik
Az épületek, helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályba sorolását megszüntette az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet. Jelenleg csak az anyagok vonatkozásában alkalmazzák a tűzveszélyességi osztályba sorolást és a régi 5 helyet csak 3 tűzveszélyességi osztály van: Robbanásveszélyes, Tűzveszélyes...
Bővebben