Porral oltó készülékek biztonsága

A porral oltó tűzoltó készülékek nyújtják a legnagyobb biztonságot tűz esetén.

A tűzeseteknél, különösen a raktári tüzeknél gyakran előfordult, hogy az oltóvíz okozta kár nagyobb volt, mint a tűz okozta kár. Valószínűleg kevéssé közismert, hogy a tűzkárok mérsékléséhez vezető, és ma is széles körben alkalmazott ún. szárazoltó eljárás – amelynél az oltóanyag víz helyett por vagy hab – és az eljárásnál használt berendezések feltalálója egy magyar tűzoltó tiszt, Szilvay Kornél volt.

To find a specialty pharmacy near you, you can use this pharmacy locator. Because methohexital can cause drowsiness and a decreased level of consciousness, there is a higher risk of falls, particularly in the elderly, with the potential for subsequent severe injuries. Sonidegib is a CYP3A4 substrate and carbamazepine is a strong CYP3A4 inducer https://lekarnabezpredpisu.com/cialis/. Your doctor will monitor you during treatment with this drug.

1890.júl.25.,Bp.-1957.szept.8.,Bp.Szilvay Kornél

Szilvay hamar felismerte a nagy mennyiségű oltóvíz alkalmazásának hátrányát a belső tüzek oltásánál, ami esetenként nagy értékű anyagi javak teljes pusztulásához vezetett. 1923-ban jelentette be a szárazoltó eljárással kapcsolatos első találmányát, egy semleges gázzal oltó gépet. A fővárosi tűzoltóság vonuló járművein 2-2 db poroltót rendszeresített, amelyeket sikeresen alkalmaztak kisebb tüzek oltására. A poroltók használatának előnyeit a vagyonmegóvás tekintetében jól mutatta a Nemzeti Kaszinó gobelintermében 1925-ben támadt tűzeset, amelyet Szilvay kizárólag poroltókkal küzdetett le, és az értékes perzsaszőnyegek, gobelinek csupán kisebb és javítható károsodást szenvedtek. Ez a tűzeset inspirálta egy nagyteljesítményű szárazoltó gép rendszerbe állítását Budapesten 1928-ban, amit a Mávag Mozdony- és Gépgyár gyártott le. A kapacitást hamarosan négy gépre növelték, amelyeket összesen 95 alkalommal vetettek be eredményesen. A párizsi tűzoltóság nemzetközi kiállításán, 1929-ben a Mávag egy korszerűsített poroltóval vett részt. A berendezés sikerét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a helyiek mellett az amerikai és a kanadai tűzoltóság is érdeklődött utána.

A lángoltó porok alapvető hatása az égési láncreakció megakadályozásában, az ún. antikatalikus oltó hatásban van. A parázsoltó porok a parázsló tárgy felületén olvadékot képeznek, amely lég- és hőszigetelő rétegként viselkedve megakadályozza a visszagyulladást. A port nagynyomású hajtógázzal (pl. széndioxid, nitrogén) juttatják a tűzre. A ma használatos oltóporok többnyire nátrium- vagy káliumhidrogén-karbonát alapúak, 3-10% adalékanyaggal kiegészítve. Szilvay kőpor adalékanyagot használt az oltópor tömlőbe való beboltozódásának megakadályozásához.

A Szilvay-féle tűzoltó berendezés tűznek oltóporral vagy habbal oltására (szabadalmi bejelentés napja: 1928. 06. 30., lajstromszám: 97922)
a – oltópor-tartály, b – fedél, c – tengely, d – keverőlapát, e – kiadagoló nyílás, f – perforált tölcsér, g – hajtógázpalack, h – hajtógázcső, i – cső, j – oltócső, k, l – csavarkerékhajtás, m – kanalas kerék, n – tok, o – tok kivezetés, p – gázmennyiségszabályozó szelep, q – szárítószekrény, r – fűtő csőkígyó, s – összekötő cső.
Az oltóhab gőzzel, gázzal töltött buborékokból álló rendszer, amelynél a buborékok folyadékhártyával vannak elválasztva egymástól. A hab oltó hatása a hűtő, takaró (az égési felület elszigetelése) vagy kiszorító (a rendelkezésre álló térfogatot teljesen kitöltő) hatás. Szilvay nátriumkarbonát, oxálsav és szaponin száraz, por alakú keveréket alkalmazott habképző anyagként, amelyet vízből keverve nyert oltóhabot. Ma ezen mechanikus, ún. léghab mellett vegyi habot is alkalmaznak, amelynél a hab reakciótermék.

Szilvay az oltóporra, habra alapozott szárazoltási eljárását folyamatosan korszerűsítette és alkalmazási területét bővítette, pl. zárttéri transzformátortüzek oltására, amelynek következményeképpen a transzformátorházakat oltópor-bevezető nyílásokkal látták el.
Az égő Bazilika.

Tűzoltói pályafutása során több ezer oltást vezetett, melyek közül kiemelkedik a budapesti Bazilika kupolatüzének vízkármentes oltása 1947-ben. Előrelátóan gondoskodott a nagy értékű freskók védelméről és az oltásnál felhasznált nagy vízmennyiség ellenére, beázás, azaz vízkár nem keletkezett. Egy 400 l/min-es kismotor-fecskendővel a kupola pilléreinek mélyedéseiből az összegyűlt vizet kiszívatta, a sugarakkal pedig megvédte a Bazilika ép részeit a leégéstől.
Szilvay Kornél 1957 szeptember 8-án, 67 éves korában halt meg.

Tamás Gábor

Árajánlat kéréshez kattintson ide!

Ajánlatkéréshez kattintson ide!

Írta: Kiss Judit

tűz- és munkavédelmi osztályvezető

2012.05.15.