Állványok használata
Az építési munkahelyeken gyakran alkalmazott munkaeszközök közé tartoznak a különböző munka állványok, melyeket igen széles körben használnak.
Jelen cikkben – a teljesség igénye nélkül – ezekről lesz szó.
Az állványokat több csoportba sorolhatjuk az anyaguk és a kivitelük alapján ezek:
- anyag szerint:
- fém,
- szerkezet szerint:
- létra,
- bak,
- homlokzati,
- mobil, guruló,
Az állványokat az építésük előtt tervezni kell, a bakállványok és a 20 méternél nem magasabb létraállványok kivételével.
A szabványos szerkezeti elemekből készült állványokat az általános szerkezeti dokumentáció alapján lehet telepíteni.
Az állványok építését csak kioktatott személyek végezhetik a szerelésvezető irányítása mellett.
Az állványokat használatba vétel előtt ellenőrizni kell és ennek eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Az állványokat használatba vétel előtt, időszakos leállás, hosszú munkaszünet után, viharos időjárás után és az állványon végzett átalakítás után át kell vizsgálni.
A használatba vételi ellenőrzést a szerelés vezető és a felelős műszaki vezető végzi.
Az állvány építése során legalább az alábbiakat kell figyelembe venni, betartani:
- a bak állványokat 1,5-3,4 m távolságra legyenek egymástól,
- a pallóknak minimum 15 cm-rel, de legfeljebb 30 cm-rel kell túlnyúlniuk a bakon,
- a palló 4,8 cm vastag szabványos, a végein vaspánttal ellátott deszkalap legyen,
- a pallókat egymáshoz kell rögzíteni,
- a 2 m-nél magasabb állványt kétsoros deszka pallóval (min. 0,5m), vagy csőállvány esetében 0,6 m széles járólappal és legalább 1 m magas védőkorláttal kell ellátni,
- az állvány nem billeghet, teherelosztó pallókat kell a lábai alá helyezni,
- magasítani csak a bakfejre tett gerendával szabad,
- kisbakot a nagybakra szabad helyezni a magasítás végett, de a nagybakon korlátot kell építeni,
- állványpadozatoknak egymástól 1,9 m szabad magasságúnak kell lennie,
- az épület síkja mellé legfeljebb 30 cm-re lehet tenni az állványt,
- az állványokat hossz- és keresztirányban merevíteni kell.
Az elkészült állványokat munkavédelmi szempontból ellenőrizni kell, munkabiztonsági szakember bevonásával.
Az ellenőrzésnek legalább az alábbiakra kell kiterjednie,
- állványterv, szerelési, karbantartási dokumentáció,
- az állványzat építés utáni vizsgálati eredményének dokumentáltsága,
- állványok, állványpadozatok használatba vétel előtti vizsgálata,
- szerkezeti elemek (alapozás, merevítés, kikötés) állapota,
- biztonsági berendezések (korlát, lábdeszka, keretmerevítők) állapota,
- feljárók, járópallók állapota és terhelhetősége,
- állványtávolság vizsgálata a homlokzattól,
- állvány terhelhetőségének jelölése,
- fémállvány esetén villámvédelem biztosítása,
- tájékoztató és rendelkező táblák, feliratok.
Az állványokat a bontás során az építéssel ellentétes sorendben kell bontani. Az állvány elemeket dobálni tilos.
Az építési-bontási területen idegenek nem tartózkodhatnak, munkavégzés közben a szükséges egyéni védőeszközök használata kötelező.
A védőeszközök meghatározása – a munka jellegét figyelembe véve – munkabiztonsági szakember feladata.
A gurulóállványokat a kezelési karbantartási utasítás alapján kell összeállítani, használatba vétel előtt ellenőrizni.
Az állványon mozgatás közben tartózkodni tilos, továbbá ügyelni kell rá, hogy ne maradjon rajta rögzítés nélküli tárgy (munkaeszköz, építési anyag, stb.).
A használatuk során ügyelni kell rá, hogy elmozdulás ellen rögzítve legyenek és borulás ellen ki legyen támasztva.
Az állvány használata során ügyelni kell a talaj szilárdságára (kerék besüllyedése), egyenletességére (tovább görgetés borulás veszély).
Az önjáró, mobil szerelőállványokat csak a kezelésére jogosult gépkezelői vizsgával rendelkező személy kezelheti.
A használatba vétel előtt a gép, kezelő és biztonsági elemeit, valamint azok működőképességét ellenőrizni kell, melynek eredményét a gép üzemeltetési naplójában rögzíteni kell.
A csápos emelő használata során ügyelni kell rá, hogy a hatósugarában illetéktelen személyek ne tartózkodjanak.
Írta: Kovács Ferenc
tűz- és munkavédelmi szakelőadó
2017.05.19.